londonbanlakom

Ahogy ígértem, egy kis pénzügyi összehasonlítást végzek az otthoni és az angol életem között. Sok meglepetés nem lesz benne. Az első bejegyzésem kommentelői közül voltak olyanok, akik kérdezték, hogy miért jöttem el otthonról, mikor otthon is jól lehet keresni az IT-ben. Nos, ez így van, de ez attól is függ, kinek mi a jobb. Az tény, hogy otthoni keresetem soknak tűnt, én azonban ezt egyáltalán nem éreztem annak. Lejjebb majd taglalom, hogy mit, mire költöttem. A megélhetés itt, Angliában egyszerűbb, az élet kiszámíthatóbb, stabilabb. Ez is közrejátszott a kijövetelemben.

Az utolsó otthoni fizetésem nettó 240.000 Ft volt. Azonban hivatalosan csak a minimálbért kaptam, és mindig ott volt a bizonytalanság, hogy mi van akkor, ha a többit nem fizetik ki? A munkahelyi légkör nem volt rossz, még a főnökre sem lehetett nagyon panaszom, de mégis váltani akartam. Az elmúlt 2,5 év tapasztalata azt mutatja, hogy jól döntöttem. 

Magyarországi munkahelyemen mint írtam, nettó 240.000 Ft-ot kerestem. Ezekből az alábbi költségeim jöttek le. 

Lakbér: 55.000 Ft

Rezsi: (villany, víz, gáz, szemétszállítás): 35.000 Ft

Bevásárlás: 60.000 Ft

Mobiltelefon: 8.000 Ft

Autó fenntartás: Biztosítás – 6000 Ft, Tankolás: 24.000 Ft

Szórakozás: 15.000 Ft

Egyéb: (gyógyszer, ruha): 15.000 Ft

Megtakarításom átlagban 22.000 Ft volt, ami sajnos nem sok és egy váratlan kiadás esetén máris szinte semmit nem ér. Egy alkalommal, 3 havi megtakarításom ment rá az elromlott hűtőmre. Ha azt nézzük, akkor otthon a nettó bérem 9,16 %-át tudtam megtakarítani.

 A kiadásaim lehet hogy soknak tűnnek egy átlag magyarnak, de nekem ennyi kellett a megélhetésre minden hónapban. Ennél kevesebből csak nagy nehézségek árán tudtam volna kijönni. 

Az angliai kiadásaim pedig a következők. Jelenleg havi nettó 2740 fontot keresek. Ezek után íme a költségeim:

Lakbér: 850 font, ebben benne van a víz és a gáz is.

Rezsi: (council tax és villany): 150 font

Bevásárlás: 200 font(többször eszem házon kívül, amúgy lehetne kevesebből is kijönni)

Mobiltelefon: 30 font

Autó fenntartás: 220 font

Tömegközlekedés: 50 font(Hétvégén vagy ünnepekkor inkább metrózok ha megyek valahova, ezért kell.)

Szórakozás: 175 font

Egyéb: 150 font

Átlagosan havonta 915 fontot takarítok meg, azaz a nettó fizetésem 33,3 %-át tudom félretenni, mindezt úgy, hogy közben semmiben nem szenvedek hiányt, mindenem megvan, ami kell.

A kezdeti időkben, mikor kijöttem és nem volt angliai tapasztalatom, nem kerestem ennyit, de ha az embernek van már helyi referenciája, akkor nagyon hamar előre lehet lépni fizetés ügyileg. Mellesleg a kezdeti kb. 6 hónap egy kis visszalépés volt, de azóta folyamatosan lépek előre, és ami még nagy szó, hogy több megbecsülést, elismerést kapok külföldiként, mint otthon, magyarként. Ez is egy olyan motiváló tényező, ami miatt megéri kijönni, szerintem.

Üdvözlök mindenkit!

Hogy miért is kezdem el az írást? Nos, egyszerűen azért, mert rengeteg bejegyzést olvastam a külföldi élettel kapcsolatban. Gondoltam, én magam is kiírom magamból a gondolataimat.

Először is hadd mondjam el, hogy jelenleg Londonban élek, immár 2,5 éve, és mint front-end web fejlesztő dolgozom. Hogy miért London? Azért mert angolul beszélek, így a célország Anglia, azon belül London lett, mivel a szakmámban itt sok lehetőség van.

 Hogy miért is döntötten a kivándorlás mellett? Otthon nem kaptam olyan fizetést, amellyel biztosíthattam volna a megélhetésemet. Nem gazdag akartam lenni, hanem egyszerűen olyan életet szerettem volna, ahol nem luxus, ha havonta étteremben eszem vagy ha évente egyszer nyaralni megyek.

 Nem minden gondolkodás nélkül indultam el, hanem mindent átgondolva. Otthonról vásároltam egy angol sim kártyát, összeállítottam egy jó kis CV-t, majd feltöltöttem sok IT-s álláskereső portálra. Sokat nem kellett várnom, 1,5 hét alatt 16 telefonhívást kaptam és 6 email-t. Ezekből 14 konkrét ajánlat volt, így már interjúkra utaztam ki. Hétfői napon érkeztem, majd kedden már 2 interjúm is volt, gyakorlatilag minden napra be volt táblázva 2 interjú, de nem gond hiszen ezért jöttem. 5 nap elteltével felajánlották az egyik megpályázott helyet, amit el is fogadtam, hiszen nem tudhattam, hogy a többi helyen hogy állok. Mellesleg úgy voltam vele, hogy ha a szakmámban dolgozhatom, az már siker, így elfogadtam, mint utóbb kiderült, még 5 helyre felvettek volna, de ez már a múlté. A megpályázott állások mindegyikénél a felajánlott fizetés évi bruttó 22.000 és 32.000 font között volt. Otthon rendelkeztem 4 év szakmai tapasztalattal, de most már ismerve a viszonyokat, kezdésnek, frissen érkezettként, angliai tapasztalat nélkül nagyjából ez az a tartomány ahol fizetést kapunk. Persze kivételek mindig vannak. Viszont nagyon hamar lehet előre lépni fizetésileg, ugyanis 2-3 év helyi tapasztalattal a fizetés 50-70%-kal növekedhet, illetve ha eléri valaki a senior szintet, akkor pedig nincs határ ami a fizetést illeti.

 Az első munkanapom 30 nap múlva következett, ugyanis az az ember akinek a helyére én mentem, ennyi ideig dolgozott még. 2 hétre még hazamentem, elrendeztem a dolgaimat, majd kiutaztam és a munkakezdésig hátralévő időt a város megismerésének szenteltem, illetve elintéztem a formaságokat, úgymint a bankszámla és NI szám, és a jogosítványomat is becseréltem brit jogosítványra. Első bejegyzésnek ennyit szántam, a következőkben a pénzügyekkel foglalkozom, be fogom mutatatni azt, hogy én mennyit keresek, és mit mire költök, illetve összehasonlítom, arányaiban persze, hogy otthon hogyan viszonyult a fizetésem és a kiadásaim, és hogy itt hogyan viszonyul.